Veszélyes?

Reggel erős zajra ébredtem. Egy vontató állt az autó előtt , Justin beszélgetett egy idegennel , én megdörzsölve szemeimet felültem az autóban. A levegő eléggé lehült , kezemmel öleltem magam , így melegedve. Lenyomva a kilincset kinyitottam az ajtót. Óvatosan kikászálódtam az autóból , majd egy két ásítás közt elindultam. Ahogy arréb léptem , szörnyülködve pásztáztam végig az autón , ami felismerhetetlenül eltorzult a zuhanástól. Mint egy villám hasítótt belém a tudat , hogy mi is történt tegnap. Bizonyára megrémültem , ezért kaptam sokkot. Odasétáltam az férfihoz és Justinhoz.
-Felkeltél édes? - Nyomott mellkasához erősen Justin.
-Mikor megyünk haza? - Kérdeztem egy mosollyal nyugtázva a bókot.
-Most ért ide a vontató , beülhetünk , és visznek is minket. - Adott választ kérdésemre.
A pillanat erejéig nagyot sóhajtottam , de sajnos majd félrenyeltem mikor feleszméltem , Em még nálunk van. Ha az a senkiházi ezután is azt gondolja hogy megbocsájtok , akkor rohanhat az útleveléért , mert ha nem én , Justin biztosan elintézi. Talán 2 hete még úgy gondoltam , hogy félek apámtól , de mióta Justin visszatért semmi kétségem hogy veszélyesebb , mint bártki. Engem nem bánt , vagyis remélem. Még nem felejtettem el , mit tett velem. Mély gondolataimból ő rázott ki.
-Min agyalsz baby? - Húzta fel kérdően szemöldökét.
-Mit fogsz tenni , ha találkozol vele?
-Nem fogja megúszni amit veled csinált. - Szegezte erősen a tekintetét rám.
-Ugye nem ölöd meg? - Néztem rá elkerekedett szemekkel.
-Megérdemelné. - Fordult az ablak felé , majt kirántott zsebéból egy dobozt. Kiszedett egy szál cigit , majd meggyújtottta.
-Mióta cigizel újra?
-Nem újra , és nem állandóan , csak alkalmi dohányos vagyok. - Javított ki , majd fújta ki a füstot a száján. Pár perc erejéig csöndben voltunk.

Justin kihajította a csikket az ablakon , majd elővéve telefonját Scoo-val kezdett beszélni.
Az út további része elég unalmasan telt , próbáltam magam szórakoztatni kevés sikerrel , majd hirtelen megcsörrent a mobilom. Előkotortam a zsebemből , feloldottam a zárat , majd fürkésztem a feladót. Mint kiderült , üzenetet kaptam.


Feladó: Mitch
Basszus hol vagy , átmentem de egy ilyesző faszival találtam szembe magamat!


 Címzett: Mitch
Mindent elmondok. Sokat kell mesélnem. Gyere a házunkhoz most , öt perc és ott vagyunk!


Feladó: Mitch
Vagyunk? Ki a francal vagy , Es?


Címzett: Mitch
Justin.

-Ki keres ennyire édes? - Vetett rám kaján vigyort Jus.
-Mitchell. Emlékszel , ő volt a "játszópajti" csaj. - Gúnyolódtam Justinon.
-Felejts el azt , Shawty. Nem akartam olyan lenni. Miattad változok. - Nézett rám gyönyörű mogyoróbarna szemeivel.
-Édes , ha már ennyire szeretsz , fázom , nekem adnád a dzsekid amíg kintt leszek? - Pislogtam édesen , mire felnevetett.
-Hogyan tudnék ellenálni Msr. Bieber. - Mosolyott rám szemtelenül , mégis annyira ellenálhatatlanul.
-Már itt tartunk , Bieber? - Kezdtem bele a szócsatánkba. Persze ez amolyan játék. Egyikőnk sem gondolja komolyan.
-Nem tetszik , Rune? - Feleselt.
-Piszkosul őrjítő veled veszekedni! - Kiabáltam egyre hangosabban.
-De veled jobb mint egy orgazmus! -Ordította el magát , de tudta , ebből nem mászhat ki. Az ablak résnyire le volt húzva , így az utcán arra járók , és még a vontató sofőrje is hátranézett. Justin egyre vörösebb lett , tudta , hogy ez kínos. Én könnyeimet visszafolytva röhögtem , már-már "röfögtem" is. A héten most először.
-Ezt senkinek nem mondhatod el. Még Twisnek és Butlernek sem. - Fogta be a számat , de már neki is folytak a könnyek a szeméből.
-Lakat a számon! - Motyogtam tenyerébe. - De Justin! Félek tőle , hogy mi történik ha találkozol vele. - Tereltem a témát újra vissza.
-Nem tudom. Legszívesebben a földön fekve ütném és rúgnám , de a te apád. Nem tehetem meg. - Hajtotta le a fejét.
-Nem értem minek jött ide , semmi köze nincs hozzám. - Néztem ki vállamat vonva az ablakon. Justin elment a szervízig a vontatóval , de az jármű megállt az utcába , engem kitenni. Mitch észrevett , hatalmas mosollyal közeledett felém , majd mikor odaért megölelt. Justin is kiszállt egy pillanatra , csak hogy elköszönjön , és hogy bemutatkozzon.
-Szia , Mitchell , ugye? - Mosolygott a dermedt  lányra. - Justin Bieber vagyok , örülök hogy találkoztunk. Sajnos az első találkozásunk nem volt túl szivélyes , neharagudj. - Rázott kezet Mitchhel. 
-Baby , most megyek elintézem a kocsit , ha végeztél hívj. Nyomott apró csókot a számra , majd végígsimítva arcomat elengedett. Mitch tágra nyílt szemekkel figyelt mindent , miközben puszit küldött Biebs az autóból. Mikor már elég távol voltak , így Ms. Kenton szembefordítva magával kizökkenthetett teljes boldogságomból.
-Szóval.. Magyarázd el kérlek , hogy mi a francért csókolt meg az előbb a "seggfej" , és hogy miért is hagytad? - Nézett rám gúnyos , felháborodott , mégis jogos tekintettel Mitch.
-Már nem seggfej. - Válaszoltam higgadtan.
-Nem azt mondtam az elején? -Húzta mosolyra a száját tudva ,  hogy igenis igaza van.
-Ha olyan lenne mint akkor , akkor szóba sem állnék vele. De sok dolog történt azóta. Rengeteg mindent nem tudsz. Most a lényeget tudom csak elmondani. Talia meghallt. A férfi akit láttál a vérszerinti apám. Justin mentett meg tőle , ő segített túlélni a húgom halálát. Mikor megtudtam , elszöktem tőle , és egy sikátorban összefutottam pár izmos fegyencjelöltel , ha Justin nem intézi el őket akkor most halott lennék. Dióhéjban ennyi történt mióta nem láttalak.... És - Nyeltem hatalmasat.. - Azthiszem lefeküdtem vele.  - Szűrtem ki fogim között. Mitch elkerekedt szemekkel , sápadt arcal nézett végig rajtam , majd kimondta.
-Hogy érted  hogy azthiszed? - Nézett még mindig hitetlenkedve.
-Miután elmentél , észrevett és elkapott. Megparancsolta , hogy ott kell maradnom velük.  Minden féle italt adott , és egy pont után minden emlékem megszakadt. Másnap a szobájában ébredtem , nagyon hiányos öltözetben , és ő maga mesélte. Sosem szégyeltem magam annyira , mint most. - Kezdtem a "sajnálom" monológom.
-Maradnom kellett volna. - Hajtotta le a fejét.
-Nem a te hibád. Ha nem történik minden így , most még mindig bántana , és sosem szerethetném. - Mosolyodtam el.

-Nemharagszom. A lényeg hogy most rendben vagy. - Ölelt meg. - Viszont most mennem kell , randizom Connor Lametti-vel.  - Mosolygott kicsit kajánúl Mitch.
-Úristen , azzal a Lamettivel , akinek "colgate mosolya" van? - Nevettem fel.
-Pontosan! És annyira édes , alig hiszem el hogy tetszem neki. - Virult Mitch.
-Engedlek , hisz most ez a legfontosabb. - Öleltem át szorosan , majd puszit nyomva egymás arcára elindultunk két irányba. Rácsörögtem Justinra , aki zihálva vette fel a telefont.
-Esmee , rohanj , az a szemét dök téged keres! Szedd a lábad! - Ordított a telefonba idegesen , mire lábaim akaratlanul is , de rohanásnak indultak.

Sziaszok! Nagyon édesek vagytok , kaptam egy új díjat amit mégegyszer köszönök! Az első is még most is elképesztő! Hihetetlenek vagytok! 5 komment , és következő! <333 sok puszi , imádádlak titeket! <3