2013. szeptember 26., csütörtök

Anya , Apa?

FIGYELEM! A RÉSZ +18-AS! OLVASSA MINDENKI A SAJÁT FELELŐSSÉGÉRE! 


Már nagyon közel voltam a pillanathoz , amikor azt mondom igen. Féltem , hogy megbánom , de közben vonzott az érzés megismerése. Bár az "elsőre" nem emlékszem. 
-Jus.. én.. -fújtattam két nyögés között - Nem.. ne.. ne hagyd abba. - Estem végül újra rá. 
-Tudod , azt mondtam hogy lefeküdtünk , mikor nem emlékeztél. Hazudtam. Csak smároltunk , de én sem voltam idióta barom. Nem  akartalak megbántani. - Szűrte ki fogai között.
-Felejtsük el. Nem haragszom. - Mosolyogtam rá két csók között.
Heves csókcsatánkat újra folytattuk. Ezúttal már a textil is lekerült. Rajtam csak a fehérneműm volt , Justinon még rajt volt a farmerja. Eszméletlenül kidolgozott felsőtestét csak az utcáról besütő lámpák világították. Meg kellett érintenem. Tökéletes volt..

Szeretem...

Örörkre..


Justin nyelvével küzködött a bejutásért , én pedig nem akartam ellenálni , szabad utat adtam neki. Eközben persze forgolódtunk össze vissza. Néha felül volt , néha alul. Néha ő parancsolt , de nem hagytam magam én sem.

Mikor végre megvolt a kényelmes póz , egy pillanata elváltak ajkaink , de csupán míg Justin levetette a nadrágját. Most már tényleg csak miliméterek választottak el tőle. Óvatosan kezdet csókolgatni. Először csak az arcom , majd egyre lejjebb indult. A nyakamra apró puszikat hintett , minden mozdulatomat követte szemeivel. Újra lefelé kezdett mozdulni. Most már a kulccsontomat csókolta , majd kis idő után jöhetett a fiúk menyországa. A melltartót óvatosan lefejtette rólam , majd csodálta nem túl nagy , de formás melleimet. Nagyon tetszett neki. Apró csókokkal borította be , óvatosan simított végig rajtuk. Újra lejjebb ért , most már a hasamon éreztem ajkait. Megőrjített , a hatalmába kerített. Tudtam , innen nincs visszaút , átadtam magam teljesen. Újra lejjebb csúszott , a nőiességemhez ért. Óvatosan fejtette le rólam a bugyit , majd apró puszikat nyomott szeméremajkaimra. Teljesn elfogott a gyönyör , nem bírtam tovább. Megfogtam a rajalévő rövid alsót , és hamar le is fejtettem róla. Még egy apró csókot nyomva ajkaima csak suttogta:
-Óvatos leszek. - Mosolyodott el. Csak bólintottam egyet , majd nagy levegőt véve vártam hogy mi történik. Férfiassága  teljes méretét belémhelyezte. Az első pár mozdulat fájt , de a fájdalmam el is illant pillanatok alatt. Hihetetlen érzés volt. Vagy egy órán kezesztül tartott , majd mikor már mindketten elfáradtunk , abbahagytuk. 
"Pont ilyennek képzeltem. A szerelmemmel , egy romantikus éjszakán. Ha már az életem romokban hever , had örüljek a kis dolgoknak. Bár megjegyzem , nem tudom mi az ideális , de Justin férfiassága hatalmas volt" - Nevettem fel gondolataimon , mire Justin egyből odafordult.

-Tarthatnánk  majd ismétlést. - Mosolygott kaján vigyorral arcán.
-Megtörténhet. - Mosolyogtam. 
-Szeretlek Es. - Suttogta halkan a fülembe. 
-Én is téged Justin. - Válaszoltam.Fejemet ráhajtottam mellkasára , ő pedig kezével tartott. Majdnem teljesen elaludtunk , mikor hangos dörömbölésre lettem figyelmes. Jus is hamar kapcsolt , ígykippanttantunk az ágyból , felvettem egy toppot és egy bugyit , Justin pedig egy boxert. Megfogta a kezem , majd óvatosan lépkedtünk lefele a lépcsőn. Átkarolta a derekam , és egy lágy puszit nyomott az arcomra miközben nyitottam az ajtót. 

-Szia drágám hazaj....... - Áltt meg anya és apa előttünk. Justin egyből kapcsolt , és elengedett óvatosan.
-Anya , apa , ööhm , mit kerestek itt? - Kerestem a megfelelő szavakat , bár azthiszem csak habogtam össze vissza.


-Itt lakunk talán , édesem? - Értetlenkedett anya.
-....Persze..- Kapcsoltam.
-Látom jól kijössz Justinnan. Pedig úgy szapultad még jó pár hete. - Mosolygott anya , Justinra pillantva. 
-Hát.. Ami  azt illeti.. Igen. Most.. Nagyon jól..- nyeltem - Kijövünk.. - Fejeztem be. Justin persze csak nevetett , így ahogy beinvitáltam anyuékat  egyből nekiestem. 
-Nem tudhatnak meg semmit , érted? Mert alig gyakoroltam mostanában , és ki is utálnak a házból.
-De hisz mindennap órákat voltál a zongora előtt. - Nem értette.
-Az kevés. Vagy 6 órát kéne ott csücsülnöm naponta. De már nem akarom. Nem bírom. Túl sok érzelmet vált ki belőlem , és.. csak .. nemmegy. - Fújtattam. Justin átkarolt , majd mielőtt belekezdtem volna megállított.
-Már felmentek.De Esmee...- Pillantottt rám. - Veled akarok lenni örökre. - Motyogta. - Megcsókolhatlak? - Nézett le ajkaimra.
-Milyen emner lennék ha nemet mondanék? - Engedtem kérésének , majd egy apró csókot adott. Felmentünk , majd óvaosan belopóztam Justinhoz. Ott aludtam. Óvatosan beburkoltam magam a meleg takaróval , majd derekamra téve erős kezeit aludtunk el. 

Sziasztooooook! Nagyon sajnálom , de még az egy héten egy rész sem akar összejönni. Nem tudom mit tegyek. Kezd elmenni az ihletem , de úgyérzem még nincs itt az ideje hogy befejezzem. Ti hogy vagytok vele? A következő részt szeretném a fantáziátokra bízni. AKI ÚGY ÉRZI HOGY TEHETSÉGES AZ ÍÁSHOZ , ÉS SZERETNÉ A SZTORIMAT EGY RÉSSZEL GAZDAGÍTANI AZ ÍRJON FACEBOOKON EGY SZTORIT , ÉS KIVÁLASZTOM A LEGJOBBAT!!


 MUSZÁLY EZT TENNEM. EGYRE KEVESEBB KOMMENTET KAPOK , AMI AZT JELENTI HOGY KEVÉS ÉRTELME VAN FOLYTATNOM! HA AKARJÁTOK HOGY FOLYTASSAM KOMMENTELJETEK , MA NINCS KOMMENTHATÁR. AKI ÚGY ÉRZI HOGY SZERETNÉ MÉG OLVASNI A BLOGOM KÉRLEK ÍRJON EGY KOMMENTET. KÖSZÖNÖM. Imádlak titeket! Love , xoxo 

Farrah

2013. szeptember 14., szombat

Akarlak

Justin Bieber:


Amint megláttam , nagy kő esett le a szívemről. Bár nem nyugodtam meg teljesen , örültem hogy megtaláltam. Kezdett frusztrálni a gondolat , hogy túl békésen pihen , és aggódni kezdtem. Óvatosan átlépve a küszöböt az ágyhoz léptem. Szemeim elkerekedtek. Mély álomba merülve teste alig mozdult. Kezéből kigurulva az ágy mellett talált dobozra néztem , majd elszörnyedve jöttem rá mit is tett. "Hogy lehetek ilyen figyelmetlen? Nem veszíhetem el , mióta itt van kezdek megjavulni. Érzem hogy jobb ember vagyok. Most nekem kell a hősnek lennem!"
"Az ő hősének". - Mondtam ki végül hangosan a szavakat. Leülve mellé , próbáltam ébresztgetni. Nem reagált. Kezdtem kétségbe esni , de az ösztöneim azt súgták hogy nem hagyhatom ennyiben , most nem várhatok a csodára. Soha nem tettem volna ilyet senkivel , de most megkellett tennem , hogy biztosra menjek. Mutatóujjammal az ajkához nyúltam , óvatosan kinyitottam a száját , és ujjamat lenyomtam a torkán. Szörnyű volt , de meg kellett tennem. Hirtelen a merev teste újra megmozdult , és szemei kipattantak. Felült , és öklendezni kezdett. Szörnyű volt látni a szenvedését , de mégis annyira öültem hogy láthatom. Amint újra levegőhöz jutott megöleltem. Erősen szorítottam. Nem akartam elengedni.
-Justin miért csináltad ezt? - Faggatott kezeim rabságában.
-Megijesztettél. Azthittem butaságot csináltál. Elmentél , azelőtt hogy megmagyarázhattam volna bármit is.
-Eszerűen csak úgy éreztem a földbe tiportak. Fájt mindenem , rossz volt a kedvem , bevettem egy gyógyszert.
-A lány miatt akit láttál? - Engedtem el a szorításból. - Monica. Vele ne foglalkozz. Csak a pénzemért szeretett , most sem sajnálatból jött. Csak kellett volna neki pénz. Nem adtam és le is lépett. - Magyaráztam el a helyzetet.
-Szóval nem is szereted már?
-Volt mikor szerettem , de kihasznált és átvert. Így kidobtam , és nem is hiányzott.
-Képes voltál csak miattam kiszökni a kórházból?
-Te is ezt tetted. - Fogtam meg a kezét. Összekulcsolva enyémmel szorítottuk egymásét.
Pár néma másodperc után megszólalt:

-Szeretlek. - Mondta ki teljesen tisztán. A fejemben csengett a szó , de hamar kiböktem:
-Én is szeretlek. - Ajkaimat óvatosan az övéire helyeztem. Teljesen igaz volt. Újra felcsendült gondolataim közt a dal , amit zongorázott. Gyönyörű volt...

                                                                 ..Épp akár csak ő.

Heves csókcsatába kezdtünk. Vad volt , mégis érzéki. Kezemme végigsimítottam egész testén. Majd beleremegett. Óvatosan elfektettem , majd újra táncot lejtettek nyelveink. Más volt mint eddig. Annyira akartam őt , mint még soha. A szívem majd kiugrott a helyéről. Heves nyögések hagyták el telt ajkait , majd mélyen a szemembe nézett. Csak nézett , mintha értené mi  zajlik most a fejemben. Gyönyörű mosolya lenyűgöző volt. Boldog voltam , hogy ő az enyém , és csak az enyém. Fájt hogy nem voltam az elejétől mellette , épp ezért legbelül még most is emészt a gondolat. Gyönyörű , dús barna hajából kiválasztottam egy tincset , majd elkezdtem játszadozni vele. Imádok a hajával játszani.Ő pedig csak símogatta az arom , és mosolygott. Szemei is mosolyogtak. Nem akatam mást , csak érezni hogy itt van. Erűsen húztam magamhoz. Fejét óvatosan a mellkasomra helyezte. Puszilgattam , ölelgettem. Az illata vadító volt , ajkai a legkívánatosabbak. Csókoltam volna , amíg csak tudom. Nem akartam elengedni egy percre sem.

Esmee Rune:


Justin őrületesen csókol. Nem szerettem volna kiszabadulni a karjából , szerettem volna örökre a rabja maradni. Heves csókcsatánk után alig kaptam levegőt , de mégis boldog voltam. Meggyötört arcán látszott , mennyi erőfeszítés árán van most itt. Azthiszem jogosan ítélem el magam , amiért kétségbe vontam hogy szeret. "Melyik fiú tatana ki egy lány mellett ezek után? Miattam majdnem megölték. És még én voltam felháborodva. Hülye hülye hülye!" - Pofoztam magam gondolataimban. Meg kell becsülnöm ahogy lehet. Ő a legjobb barátom , a szerelmem , még egy tstvért is képes vagyok benne felfedezni. Kezeimet végig simítottam arcán , tekintetemet mélyen moyoróbarna szemeibe fúrtam.

Elképesztően gyönyörű szemei vannak. Sosem láttam hasonlót. Már az első pillantásakor feltűnt hogy milyen szép. Nagyon kívántam őt. Sőt , akartam! Csak magamnak. Tudom önzőség , de akkor sem tehetek róla. Ilyen a szerelem. Újra csókcsatába kezdtünk , majd óvatosan kezdtük lefejteni egymásról a ruhát. Ekkor kezdődött csak a java...


Sziasztok! Először is , sajnálom hogy nem írtam , de nem volt időm sem , sem ihletem. De ígérem ezentúl minden héten írok! Nem lett meg a komment , így újra 5-re csökkentem a kommenthatárt. NAGYON KÖSZÖNÖM A MEGÉRTÉSETEK , IMÁDLAK TITEKET! <3