Egy senki vagy

-Mit művelsz Esmeralda!? - Rivallt rám kérdően a férfi , akit mintha már láttam volna.
-Ki maga? Hogy jött be ide? - Kérdeztem megszeppenve. Justin védelmezően szorított , és el sem engedett volna ha nem mondja meg az illető hogy ki is.
-Már meg sem ismersz? Anyád küldött , gondolta a történtek után jól jöhet egy apa. - Mondta a ki szót. Megállt bennem minden. Apa. Mikor utoljára láttam , akkor veszekedtek egymásssal , majd egy nagy ajtócsapás után elhagyta a házat.
-Minek jöttél? Eddig nem kellettem , most már van családom! Nem kell a segítséged! - Ordítottam rá töretlen mogorva tekintettel.
-Azt akarod , hogy hazamenjek?! Egyébként emg , ki ez a bájgúnár itt , aki ennyire szorongat?
-Neked ahhoz semmi közöd! És igen , nem felejtek. Tudom mit tettél , és ezek után bocsánat kérés nélkül eltűntél. Kellene a lányod? Menj fűzz meg egy sarkit , biztos szeretne veled élni! - Rivalltam rá. Nem elég hogy idejön , és még jobban megnehezíti az életem , még csak eszébe sem jut , hogy miért költöztünk ki az Országból.
-Itt maradok , kész! Azt teszed amit mondok , és kész!
Ha azt mondom lábhoz , te idejössz , megértetted? - Ordibált hangosabban.
-Kell valami haver? - Lépett közelebb hozzá Jus. Tudtam baj lesz ha nem teszek valamit , ezért inkább közéjük léptem.
-Kinek képzeled te magadat? Taknyos kölyök
-Nem tudod ki vagyok?
-Nem.
-Pedig nemártana ember. - Rántotta magához Justin az "apám" a kabátjánál fogva. - Ha bántani mered , elintézlek! - Lökte hátra.
-Justin , jobb lesz , ha egy pár napot vele töltök , ha bármi történik akkor hívlak! - Csókoltam meg , majd húztam ki a szobából megelőzve egy újjabb balhét.
-Nem akarod hogy ittlegyek veled? - Fordult szembe velem.
-Justin , mindennél jobban akarom. De ez most sok. Itt van ő ,és te. Nem fértek meg. Ha őt kidobom akkor nincs hova mennie. Mégis csak az "apám". - Kezdtem hadonászni kezemmel.
-Megyek. De ha van valami azonnal eljövök és akkor...
-Nem lesz semmi baj. - Karoltam át a nyakán. - Erős vagyok! Ha ezt a pár napot túléltem , akkor ki fogom bírni míg itt van.
-Vigyázz magadra Rune! Húzott közel magához , pont a "veszélyesen" közel távolságba.
-Te is Bieber. - Súgtam bele halkan a szájába , majd tapasztottam enyémet az övéhez. Édes volt , és őszinte. Lehunytam a szemem. Még erősebben vágytam rá. De tudtam , nem maradhatunk így örökre. A heves csókcsatát ugyanis Em hangja zavarta meg. - Igen , így hívom , mert nehéz kimondani minden alkalommal az Emanuelt. Nem nevezem "apu"-nak mert nem érdemli meg. Soha nem fogok rá apaként tekinteni. Gyors elváltunk Justintól , majd puszit nyomva a homlokomra kiviharzott.
-Ki ez a seggfej? - Emelte ki s "seggfej" szót.
-Semmi közöd hozzá. - Léptem el mellőle. A nap további részében , végre újra felnyithattam a zongorám , és érzésekkel feltöltve játszhattam. Volt bennem düh , kétségbeesés , bűntudat , de boldogság is. Minden érzésemet átadtam az ujjaimnak , amik néha gyengéden , olykor erősen ütötték a zongora billentyűit. Pár óra után , mikor már úgy gondoltam minden idegesség nélkül tisztán gondolkodhatok , újra a csodálatos Emanuel hangja zavart meg.
-Kicsim , mivel most én vagyok az apád , a gyámod , tudnod kell , hogy én vagyok a főnök. Nem mehetsz sehova a héten , főleg nem azzal a bájgúnárral. -Jelentette ki teljes nyugodtsággal.
-Nem vagyok a kicsid , Em. Sosem leszel , és te vagy az utolsó ember akinek szót fogadnék. Senki nem vagy nekem , érted? Sosem bocsájtom meg amit tettél. - Mondtam idegeimet megfeszítve. Majd szétrobbantam hogy fékezzem a hangom.
-Mit mondtál? - Kezdte hangját erősebbre tekerni , majd úvatos léptekkel közeledett felém.
-Mit művelsz? - Néztem idegesen a szemeibe , amelyek majd kipattantak a dühtől. Egyre közelebb érve megrántotta a karom , majd az ágyamra lökött. Egyik karjával szorított m a másikkal óvatosan símogatni kezdett.
-Vedd le rólam a kezed te szemét! - Próbáltam kezemmel ütni.
-Élvezed? - Kérdezte kaján vigyorral a képén. Továbbra is símogatott , majd próbálta lefejteni rólam a ruháimat. Tudtam , most nem rohanhatok el sírva , ez nem az a nap. Nem adom meg magam mint a szent szűz kislány , aki megijedt. Közelebb hajoltam hozzá , majd finoman utaltam rá , hogy csókoljon meg. Lassan lehunyva szemét hajszálnira volt tőlem , amikor hatalmas lendülettel lefejeltem. Azonnal leborult rólam. Megrúgtam párszor , majd rohantam ki a konyába. A kredencből egy kést szedtem ki. Nem hagyom hogy bántson. Eszembe sem jutott őt bántani , nem. Magamat védtem vele. Rohantam az utcára , ahonnan Justin elég messze lakott. Szerencsére a telefonom a zsebemben volt , így tárcsáztam is.
-Esmee? - Szólt bele.
-Én vagyok. Akadt egy kis gond. Most kinnt vagyok az utcán , és nem tudom hova mehetnék.
-Mit csinált veled az a szemét? - Kezdett dühös lenni.
-Csak akart. De az nem fontos , csak az hogy most keresni fog , és ha megtalál nem tudom mit tehetek. - Siettettem idegesen.
-Azonnal indulok. Megölöm az a disznót! - Válaszolt. Lecsapta a telefont. Szuper egydül , az utcán. Éjjel. Minden álmom. Hallottam ahogy a házunk felől zaj szűrődik ki az ajtón. Tudtam , indulnom kell , vagy utolér. Rohantam ahogy tudtam , de kezdtem elfáradni. Nem a legjobb alkalom a futásra. Beszaladtam a fák közé , ahol irdatlan sötét volt. A pupilláim hatalmasra nyíltak , de így sem láttam semmit. Hallottam valami zajt a távolból. Megijedtem természetesen. Rohantam újra , csakhogy nem számoltam azzal , hogy az erdő tele van gallyakkal , kövekkel , mindennel amiben meg tud botlani az ember. Sikeresen el estem. Hamar feltápászkodva újra rohantam tovább. Egy autó fényszóróját vettem észre. Mivel az erdő szélén rohantam , könnyű volt ki is szaladnom onnan. Persze nem mertem , hisz honnan tudhattam volna hogy ez pont Justin autója. Este van. Sötét van. Nem látok olyan jól. Egy fa mögött álltam meg végül. Karom és lábam remegett a félelemtől. Pár perc néma csend. Mint egy horrorfilm. Próbáltam kinézni a fa mögül , amikor pont szembe találtam magam vele. Annyira megijedtem hirtelen , hogy lezuhantam a földre. Ő megfogott , óvatosan betuszkolt az anyósülésre majd beszállt mellém , és elindultunk.
-Jól vagy édes? Kicsit megijesztettelek. - Mosolyodott el.
-Nem kicsit! - Sóhajtottam fel. Persze hogy Mr. Megilyesztemaszerelmemetmertélvezi Bieber volt az.
-Megyünk hozzánk! És holnap elkapom azt a pedofilt! - Terelte a témára a szót.
-Nem lett volna szabad szájaskodnom vele. - Hajtottam le a fejem.
-De ez nem ilyen egyszerű Esmee. Ettől neki nincs joga ehhez. De ha megtalálom én...
-JUSTIN VIGYÁZZ!!!!!


Itt is van a rész.:)) <3 Nagyon köszönöm a kommenteket , hálás vagyok érte!! 6 KOMMENT ÉS KÖVETKEZŐ! Lejjebb vettem a kommenthatárt , mert tudom , hogy nem lenne meg a 7.:)Majd egyszer.:) DE ADDIGIS! OLVASS , KOMMENTELJ , ÉLVEZD! <333 IMÁDLAK TITEKET!