Bieber, vagy apa?

Reggel nagy zajra ébredtem. A szó szoros értelmében kivertek az ágyból. Amint föleszméltem , apa dühös tekintetével találtam magamat szemben. Nem értettem , mi történik.
-Talán ha nem a bulizással és fiúzással töltötted volna a szabadságod , most nem lennél ekkora bajban! - Ordított lenézően apa.
-Peter nyugodj meg , meg tudjuk ezt beszélni. - Próbálta csitítani anyu , mire még jobban dagadtak ki az erek a nyakán. Hatalmas keze elindult , és egyenest arcomba csapódott. Éreztem , ahogy a nyoma kezd kirajzolódni a bőrömön. A szemem könnybelábadt , de feltápászkodtam. Hagytam , hogy az a pár csepp végigfollyon arcomon.

 

-Tudod miken mentem keresztül az elmúlt hetekben? Ott voltál , mikor megtudtam hogy meghallt Talia? - Remegtem könnyeimet visszafolytva.- Ott voltál , mikor pisztolyt fogtak a fejemhez , azt ordítva: "Kussolj ribanc!"? Ott voltál , mikor az autó belezuhant velünk együtt az árokba? Nem. Tudod ki volt ott? Justin. És ha ő nem lenne , már rég a föld alatt rohadnék , és ti mit sem sejtve ülnétek a tv előtt. - Mondtam szarkasztikus mosollyal. Ahogy a könnycseppek lehullottak az arcomól , óvatosan megdörzsöltem a szememet , és újra ránéztem. Anya mögötte állt , hitetlen tekintettel nézett hol rám , hol rá.
-És mégis kinek az oka hogy megtörtént mindez? Csak nem ez is Bieber érdeme? Ha ő nem lett volna itt , te nem kerültél volna ilyen helyzetbe. A legnagyobb hibám volt hogy beengedtem a házba. 
-Ha nem ismerem meg , sosem tudom meg  , milyen a világ. És tudod mit , apa? A legnagyobb hibád hogy nem tudsz élni. - Feleseltem újra. -Most elmegyek. 
-És mégis hova gondolsz?
-A pasimhoz. Ne várjatok. - Léptem el apa mellett , majd anyu felé fordultam , rápillantottam , majd fejemet lehajtva elhagytam a szobát. Gyorsan szaladtam a lépcsőn , mikor kiértem , rögtön rohanni kezdtem. A levegő tiszta volt. Nagyot szippantottam , majd egy bokor mögé bújva tárcsázni kezdtem Just. Vagy nyolcszor kicsengett, de végül feladtam. Elemeltem a fülemtől , majd kinyomtam. Csak arra tudtam gondolni , mégis mit csináljak most. Felhívtam Michelle-t , hátha ráér. 3 csengés után fel is vette.

-Ó, te még élsz? - Szólt bele szarkasztikusan a telefonba.
-Túlságosan is. Van mára programod? Tudod , szükségem lenne a segítségedre. - Feleltem reménykedve.
-Ráérek. Gyere át!
-Rendben, sietek. - Válaszoltam , majd  letettem a telefont. Egy pillanatig csak álltam , majd mikor eljutott Mitch parancsa a fülemig , feléjük vettem az irányt. Út közben csak arra gondoltam , vajon mi lehet Justinnal. Nem vette fel , és mint minden barátnőt , engem is aggaszt. "Teljesen összekuszálja minden gondolatom ez a kölyök. Ilyet még senki iránt nem éreztem." 
Csodás eszmecseréimből egy oszlop ébresztett fel , ugyanis annyira elkalandoztam , hogy egyenesen nekifejeltem. Kicsit megszédültem. Egy pár másodpercre leguggoltam , majd óvatosan felállva folytattam az utam. Pár lépésre Mitch-ék házától már láttam ,hogy nyílik az ajtó. Ki is lépett Mrs.Tökély. Gyorsan odarohanva hozzám szorosan átölelt. Nagyon jól esett. 
-Mit csináltál a fejeddel? - Nevetett rám.
-Az, az az oszlop volt. - Fordultam vissza gyilkos tekintettel az út másik oldala felé.
-Hát , nem tudom mire mennék a szerencsétlen formád nélkül. - Nevetett fel újra.
-Ha nem lenne a szerencsétlem formám , akkor John Palmer nem kért volna fel táncolni harmadikban, emlékezz csak. - Vágtam vissza.
-Menjünk be , majd kapsz valamit a fejedre , ez borzalmas. - Röhögött ki harmadszorra is, majd megfogva a kezemet behúzott a házba. - Nyugi , anyámék nincsenek itthon. - Mutatott az ablak előtti üres parkolóhelyre.
-Ja, nem azért aggódom. - Feleltem hamis mosolyt erőltetve az arcomra.
-Mi a baj? - Fordult felém.
-Tudod ma összevesztem apuékkal. És aztmondtam , hogy elmegyek Justinhoz. De hívtam , és nem veszi fel. Szóval most eléggé ideges vagyok emiatt. - Feleltem.
-Biztos minden rendben van , és egyébként is , nemhiszem, hogy Bieber az a fajta srác , akit meg kell védeni. - Nyugtatott meg. 
Megpróbálom mégegyszer felhívni. - Jelentettem ki. Gyorsan kis is keresten a nevét , majd tárcsázni kezdtem. Pár csnegés után fel is vette.
-Héj Shawty, hol vagy? Neharagudj hogy nem vettem fel , épp tárgyaltam a turnészervezőnkkel. Érted megyek , jó?
-Ahh Justin. - Fújtam ki a levegőt. -  Most épp Mithcelléknél. Dehogy haragszom. Rendben , siess. Szeretlek. - Feleltem.
-Szeretlek. - Tette le végül.
Hatalmas kő esett le a szívemről. Lehuppantam Mithc-ék kanapéjára , és elmosolyodtam. Úgy nézhettem ki , mint aki elég rendesen betépett. Mitchell csak nevetett , majd lehuppanva mellém folytattuk tovább a trécselést. Azalatt a fél óra alatt A-tól Z-ig kibeszéltünk mindent és mindenkit. Csak az csengő zavart meg minket. Szép kényelmesen felálltam , majd óvatosan a bejáratig lépkedtem. Kinyitva Justin tökéletes arcával találtam magam szembe , aki mosolyogva, egy szál rózsával a kezében állt ott előttem. Nem kellett fél másodperc sem , teljes erőmmel a karjai közé vetettem magam. Mintha egy éve láttam volna utoljára. Nevetett , hogy mennyire remegtem , és a szívem csak nem kiugrott a a helyéről.
-Hiányoztál. - Nyomott egy hatalmas puszit a homlokomra , majd kezével óvatosan felemelte a felejm.
-Te is nekem. - Néztem gyönyörű szemeibe. Lágy csókot nyomott a számra , majd óvatosan elváltunk egymástól. Justin még köszönt Mitchnek, kicsit még csevegtünk , és szép lassan kisétáltunk a ház elé. Ott még megöleltem jó szorosan , majd nagy sóhajjal kinyitottam a kocsi ajtaját. Még az ablakból löktem neki egy puszit , és Justin óvatosan kihajtott. Az utat végigbeszéltük , de egy váratlan pillanatban Justin lehajtott az útról , és megállt.
-Esmee , valamit el kell mondanom. Vagyis kérdeznem kell valamit. - Nézett ideges tekintettel szemeimbe , majd megharapta ajkát. - Ma beszéltünk erről a szünetről. Scooter , és igazából én szerintem is itt az ideje újra dolgozni. A turném következő állomása viszont Ázsia. Szóval , arra gondoltam , hogy talán, ha lenne kedved, szóval..
-Justin bökd ki! - Kiáltottam rá.
-Lenne kedved eljönni velem?




 Sziasztok! HAALMAS BOCSÁNATKÉRÉSSEL TARTOZO. NEHARAGUDJATOK , SAJNOS FELELŐTLENÜL KEZDTEM BELE EBBE. MOSTANTÓL PRÓBÁLOK MINDEN HÉTEN ÍRNI , HA NEM MEGY 2 HETENE. NAGYON FONTOSAK VAGYTOK NEKEM , DE ELVESZTEM TELJESEN. MINDEN TÉREN KEZDEK SZÉTCSÚSZNI , DEPRÓBÁLOK JAVÍTANI EZEN. 5 komment és következő! BOLDOG KARÁCSONYT, nagyon imádlak titeket , sajnálom! <3